Így győzzük le a halogatást!


Mindannyian tudjuk, hogy az eredményes munka legnagyobb ellensége a halogatás. Így győzzük le!A munkavállalók jelentős része egész nap elfoglaltnak érzi magát, a nap végén sok esetben mégsem tud felmutatni különösebben jelentős előrehaladást a munkában. A probléma gyökere a halogatás, amely kisebb vagy nagyobb mértékben mindenkinél előfordul.

Íme 4 technika, amellyel elejét vehetjük ennek a bénító szokásnak!

1. Vessük be a "pozitív" halogatás technikáját

John Perry, "A halogatás művészete" című könyv szerzője szerint, ha tudjuk magunkról, hogy hajlamosak vagyunk késlekedni a fontos teendők elvégzésével, jobb, ha ezt a tulajdonságot a saját előnyünkre fordítjuk.

Írjunk össze több elvégzendő feladatot, de ne a megszokott rendszer szerint állítsuk fel a sorrendet, hanem iktassunk be egy "trükköt". A lista élére írjunk olyan, szinte elérhetetlen, nagy horderejű feladatokat, amelyek fontosnak tűnnek, de valójában nem azok. Írjunk melléjük határidőt is, ezeknek a határidőknek ne legyen semmi jelentősége. A listát folytassuk olyan reálisan elvégezhető, valóban fontos dolgokkal, amelyek tényleg számítanak.
 

A szokásos hozzáállás szerint a lista elején található teendőket elkezdjük majd halogatni, és helyette az ezek után következő (valóban fontos) feladatokon kezdünk el dolgozni. Szakértők szerint ez jó módszer, mert a munkavállalók nagy része általában megpróbálja kijátszani az egyik projektet a másik ellen úgy, hogy elkezd dolgozni azon, amelyik megoldhatóbbnak tűnik, annak érdekében, hogy halogatni tudja a másikat.

Pszichológusok szerint ennek hátterében az áll, hogy az ember az esetek többségében a biztonságra törekszik, vagyis mindent megtesz annak érdekében, hogy elvégezze azt a feladatot, amely megmenti őt egy rosszabbtól. 

2. Vegyünk lendületet!

A krónikus halogatás elsődleges oka a félelem. Az esetek többségében az előttünk álló kihívás rettegéssel tölt el, és ez az érzés bénító hatással van ránk. Szakértők szerint elsősorban a félelemérzetet kell legyőznünk ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelő tempóban dolgozni.

Bontsuk fel az előttünk álló nagy horderejű feladatokat kisebb szeletekre, lehetőleg olyan, pár perc alatt elvégezhető tevékenységekre, amelyekkel bebizonyíthatjuk, hogy nem lehetetlen a siker. A rövid, lendületes, fókuszált munka során arra a pár percre csak az adott dologgal foglalkozzunk, minden zavaró körülményt zárjunk ki. 

A rettegett feladat elvégzésének apró szeletekre bontásához vegyünk elő egy papírt és írjuk le, milyen mikro lépéseket kell megtennünk először. Legyen ez egy vázlat, amely csak 3 lépésből áll, később egészítsük ki további elemekkel egészen addig, ameddig el nem jutunk a végére.
Vegyünk nagy lendületet és ugorjunk neki az első apró lépésnek, így folytassuk tovább egészen a befejezésig. 

3. Használjuk az elköteleződés eszközeit!

Szakértők szerint a büntetés-jutalmazás rendszere alapvető a jó viselkedési normák kialakításához. Ez az elmélet könnyen saját magunkkal szemben is alkalmazható. ATime.com cikkében azt javasolja, hogy adjunk barátunknak vagy kollégánknak bizonyos pénzösszeget vagy értéktárgyat, amely az "elköteleződés eszköze" lesz. Állapodjunk meg abban, hogy ha nem teljesítjük a feladatot az adott határidőre, akkor az illető megtarthatja a pénzt vagy a nevünkben egy jótékonysági szervezetnek kell adományoznia. 

A cikk szerzője szerint nem szabad abba a hibába esnünk, hogy az elköteleződés eszközét csak akkor adjuk oda az illetőnek, ha sikertelenek voltunk a határidő betartásában. Az ösztönző pénzösszeget vagy értéktárgyat a megállapodás elején oda kell adnunk az illetőnek és egészen addig nála kell, hogy maradjon, ameddig ki nem érdemeltük, hogy visszakapjuk. 

4. Javítsunk a hangulatunkon!

A munkavállalók jellemzően akkor halogatnak a leginkább, amikor rossz hangulatban vannak, és úgy gondolják, hogy a szórakozás valamilyen formája szükséges ahhoz, hogy újra kedvet kapjanak a munkához. Szakértők szerint jóval kevésbé halogatjuk teendőinket, amikor fel vagyunk dobódva, vagy úgy véljük, hogy nem tudunk változtatni a hangulatunkon.

Ezen felfogás alapján a halogatás nem más, min egy hangulat-menedzsment technika, amely minden esetben csupán rövid távon lehet eredményes.

Kísérletet végeztek, melyben az egyik csoportot rossz hangulatú tanulók alkották, akik abban a hitben éltek, hogy a hangulatukat meg tudják változtatni. Számukra ennek érdekében szórakozási lehetőségeket biztosítottak a kutatók. A másik csoport szintén rossz hangulatú tanulókból állt, számukra azonban nem biztosítottak semmilyen figyelem elterelő lehetőséget a kutatók, így a csoport tagjai nem is bízhattak abban, hogy hangulatuk javulni fog. Az első csoport a vizsgált 15 percből átlagosan 14-et halogatással töltött, a második csoport ugyanakkor csak 6 percet töltött semmittevéssel ugyanezen időszak alatt. 

Szakértők szerint gondoljuk át, mit tehetünk azért, hogy a munkával kapcsolatos motivációnk alapvetően javuljon, és jó hangulatba kerüljünk, de semmiképpen ne áltassuk magunkat azzal, hogy a gyors kikapcsolódást ígérő figyelemelterelő tevékenységek sikerre vezetnek. 

Forrás: http://www.profession.hu/












felnőttképzési
engedélyezési szám:
E-001244/2015